A szervezeti kultúra a szervezetben, vagy annak egyes csoportjaiban (például szervezeti egységeiben, divízóiban) uralkodó értékeket, a szervezettel kapcsolatos vélekedéseket, a pozíciókhoz kötõdõ elvárásokat, a kialakult formális és informális csoportszerepeket és eljárásokat jelenti. Az értékek, vélekedések és elvárások viselkedésvezérlõként befolyásolják a munkát és ezen keresztül a teljesítményt és így az üzleti eredményességet is. A kialakult eljárások a termelést és az innovációt közvetlenül határozhatják meg. Az információátadás hivatalos és informális eljárásai, az innovációk becsatornázásának útjai, de az egyszerû utasítási-végrehajtási utak is gyorsíthatják, lassíthatják, megakaszthatják vagy támogathatják a munkafolyamatokat. A szervezeti kultúra feltárása mind az értékelõ, mind a döntéseket, változtatásokat elõkészítõ folyamatokban fontos lehet. 

Szervezeti kultúra kutatási szolgáltatások 
Szolgáltatáscsomagunkban a szervezeti kultúra egyes, többé-kevésbé elkülöníthetõen vizsgálható szegmenseinek felmérését ajánljuk. Az alább felsorolt szolgáltatások merev keret helyett iránymutatásul szolgálnak. A konkrét kutatás tervét a megrendelõ igényei szerint alakítjuk ki. 

I. A vállalati értékek, elkötelezettség vizsgálat
A vállalat irányában való elkötelezõdés egyik alapja a vállalat tudatosan felvállalt és a fogyasztók, illetve a munkatársak felé megjeleníteni kívánt értékeivel való azonosulás. Ezek az értékek egyben a szervezeti kultúra jól látható elemét jelentik, kérdéses lehet azonban, hogy a munkatársak valóban észlelik-e a vállalt értékek jelenlétét munkájuk során és képesek-e elkötelezõdni irányukban. 

II. A vállalat sikerességét befolyásoló értékrend felmérése
A szervezeti kultúra kutatása során körvonalazódtak azok a többé-kevésbé minden szervezetben jelentéssel bíró érték-dimenziók, amelyek a szervezet sikerességére hatással lehetnek. Értékrend kutatásunk során így a stratégiai gondolkodás, a teljesítményhez, az innovációhoz és a tanuláshoz való viszony, az emberi erõforrással való bánásmód észlelésének szempontjai szerint állítjuk össze kutatási tervünket. 

III. A munkatársak által észlelt vezetési stílusok felmérése 
Az értékrend egyik fontos mutatója a munkatársak által észlelt vezetési stílus. Ez természetesen többféle is lehet és akár szervezeti szintenként vagy egységenként különbözhet. Az optimális vezetési stílus a szervezet méretétõl, a szervezeti szinttõl, a tevékenységi körtõl, a piaci versenytõl és más környezeti tényezõktõl is függ. Mi abban segítünk, hogy a vállalat jelenlegi vezetési stílusairól szóló tudását bõvítsük és tudatosabbá tegyük, hiszen az eredményesség sok esetben a vezetõ és a munkatársak viszonyán múlik. 

IV. Elvárások feltérképezése
Egy szervezet akkor képes hosszú távon zökkenõmentesen mûködni, ha a munkatársak egymás irányában megfogalmazott elvárásai összhangban állnak azzal, amit a munkatársak saját szerepükrõl gondolnak. Kiemelten fontos ez a vezetõ-beosztott viszonyban vagy a kifejezetten egymásra épülõ munkafázisok esetében. Ráadásul az elvárások sokszor nem fogalmazódnak meg tisztán és tudatosan, az elvárások és a saját szereprõl kialakított vélemény közötti különbség csak konfliktusok képében bukkan a felszínre. A konfliktusokkal járó esetleges elkötelezettség erodálódást, vagy munkaerõ vesztést segíthet megakadályozni ha megpróbáljuk tudatosítani a pozíciókhoz tartozó elvárásokat. 

V. A szervezeti eljárások és viselkedés vizsgálata
A szervezeti kultúra vizsgálatának igen fontos elemét jelentik a megvalósuló (és nem csupán az észlelésen keresztül vizsgált) eljárások, és viselkedés feltérképezése. Ez ad lehetõséget a munka szervezésének és irányításának kutatására. 
Az eljárások és viselkedés vizsgálatában során felmerülõ kérdések:
Optimális-e egy adott eljárásra fordított idõ? 
Az eljárás szereplõi összhangban viselkednek-e az eljárás formális kereteivel?
Milyen az információ áramlása, torzulása a szervezeti út folyamán?
Milyen az innovációk úja? Honnét érkeznek és milyen eséllyel jutnak el a megvalósításig?
 

Alkalmazott módszerek 
Az alábbiakban felsorolt módszereket sokféle módon, a konkrét kutatási cél érdekében kombinálva alkalmazzuk. 

Kvantitatív módszerek
Kérdõíves adatfelvétel és statisztikai adatelemzés:
Az értékrend mérését nagy szervezetekben legcélszerûbben kérdõív segítségével lehet megoldani. A kérdõív felvétele típustól, hossztól és az infrastrukturális feltételektõl függõen történhet személyes vagy online lekérdezéssel. 
A kérdõívekbõl nyert adatokat fejlett társadalomtudományi elemzõ szoftverek segítségével komplex módon, szociológiai módszertani bázison elemezzük. Így az egyszerõ leíró vizsgálatok mellett magyarázó modellek építésére is képesek vagyunk. 

Fluktuáció elemzés
A fluktuáció a kultúra egyik fontos mutatója lehet. Alakulását akár hosszú idõsorokban is elemezzük, így vizsgálva a szervezeti eseményekkel, a környezeti változásokkal való kapcsolatát. Így a szervezet humán orientációs viselkedésérõl kialakított képhez járulhatunk hozzá értékes adalékokkal. 

Kapcsolatháló elemzés
Kapcsolatháló elemzést akkor célszerû alkalmazni, ha a szervezetet, mint valamilyen rendszer (információs hálózat, utasítások rendszere, személy-integrációs rendszer) struktúráját kívánjuk feltérképezni
Az általa kapott kép sokat segíthet azoknak a szervezeti kultúra elemeknek a feltárásában amelyek egy-egy személy megkérdezésével vagy egy szervezeti egység belsõ vizsgálatával nem láthatóak. 

Kvalitatív módszerek
Interjú: A kérdõíves adatfelvételt mindig interjús szakasz elõzi meg, hogy tájékozódni tudjunk a szervezet mûködésérõl, a nyelvhasználatról, a kérdésfelvetések módjáról. Emellett kis szervezetek esetében vagy kisebb szervezeti egységek esetében (például a felsõ vezetés vizsgálatánál) érdemes a teljes kutatást interjúkkal lefolytatni. 

Résztvevõ megfigyelés
Mivel az eljárásokba rengeteg olyan elem épül be amelyek nem tudatosak, vagy az eljárások szereplõi az adott folyamatról elõre kialakított kép alapján torzítják a késõbbi elbeszélésekben, ezért azok vizsgálata sokszor igényli, hogy bizonyos szervezeti eseményeken, üléseken jelen legyen a kutató.

Hierarchikus szociometria 
Kis csoportok (maximum 30 fõ) informális viszonyainak, kapcsolati hálózatának, befolyásstruktúrájának és értékrendjének vizsgálatára alkalmas módszer. A szociometriai vizsgálat egy olyan beavatkozó kutatási metódus amely nem áll meg az adatok felvételénél és elemzésénél, hanem azt mintegy tükörként a vizsgált csoport elé tárja és velük együtt értelmezi. A vizsgálat további elõnye, hogy rendkívül gyorsan, négy-öt hét alatt zajlik le.